7. ~ Pattie

7.rész

Az ablakon beszűrődő napfényre ébredtem másnap reggel. Egy csodálatos éjszakát töltöttünk el Toronto egyik legdrágább szállodájában.

Ugyan, hol is máshol szállhatna meg a híres-neves kanadai popszenzáció?

Tegnap este, mikor megérkeztünk a hotelbe azonnal egymásnak estünk. Őrülten kívántuk egymást.

Justin olyan gyorsan tépte le rólam a ruhát, hogy még levegőt venni sem volt időm.

Fájdalomtól eltorzult arccal léptem be a szobából nyíló kicsinek nem mondható fürdőszobába. A falra erősített jókora tükörben álmosan néztem tükörképemet, majd egy kis vizet fröcsköltem tenyeremmel az arcomra. Jobb oldalról elhúzva a hajam egy lilás folt éktelenkedett a nyakamon. Kiszívta...megint. Felszisszenve kentem rá egy kis púdert, majd megkönnyebbülve gondoltam arra, hogy ha kiengedve hagyom a hajam, akkor Biebs családtagjai nem fogják észre venni.

Eldöntöttem, hogy gyorsan letusolok, amíg Justin javában az ágyat nyomja. Lehunyt szemmel élveztem, ahogy a meleg víz átjárja minden egyes test részem, majd egy szál törülközőbe csavarva visszamentem a szobába és elkezdtem öltözködni.

- Jó reggelt, Flores!- hallottam meg egy rekedtes hangot magam mögül, mikor felvettem a pólómat.

- 'Reggelt!- viszonoztam egy kedvűen a köszönést.

- Hogy aludtál?- köszörülte meg a torkát.

- Jól, ami azt illeti szépen kiszívtad a nyakam. Kösz szépen.- mondtam flegmán.

- Kislány, nem hiszem, hogy belehalsz. Szerintem már egy csomóan szívták ki a nyakad.- lépett mögém átölelve a derekamat.

- Ezzel most azt akarod mondani, hogy tulajdonképpen egy ribanc vagyok?- kérdeztem ellökve magamtól.

- Hát...Marie, figyelj.- kezdte mondandóját.

- Tudod mit?- vágtam a szavába.- További sok sikert, te barom! Én szépen haza megyek, leszarom ezt az egészet. Kibaszottul nem érdekelsz! Azt hittem, hogy normális vagy, erre meg....-dobáltam be a cuccaimat a bőröndbe.

 - Nehogy már megsértődj! Te magad mondtad, hogy már elég sok fiúval voltál!

- Leszarlak!- morogtam idegbetegen ráncigálva a bőrönd zipp-zárát.

- Én viszont nem engedlek el. El kell játszanod nekik, hogy a barátnőm vagy.- állt az ajtó elé, hogy ne tudjak ki menni.

- Hogy mondod?- kérdeztem pislogás nélkül. Nem hittem el, amit hallottam.

- Csak játszd el nekik, hogy a csajom vagy. Úgy tudják barátnővel jöttem haza.- vakarta meg kínosan a tarkóját.

- Ugye tudod, hogy nehéz lesz úgy tennem, mintha kicsit is kedvelnélek és éreznék valamit irántad?- mondtam lesajnálóan.- Kiengednél?- kerültem ki direkt kicsit neki menve.- Ha megbocsájtasz lemegyek és veszek magamnak egy ásványvizet, ha azt még szabad.- léptem ki az ajtón.

- Mindjárt jön Ryan! Sietnél?- kérdezte türelmetlenül bedugva a fejét a fürdőszoba ajtón.

- Pillanat. Nem tudnál egy kicsit várni?- - csattantam fel, miközben neki estem dús sötétbarna hajamnak egy fésűvel.

Pár perc múlva már lent is voltunka hotel előtt. Nemsokára meg is láttunk egy ezüst színű Mercedes-t, amint leparkol közvetlen az épület előtt.

- Gyere közelebb!- szűrte ki Justin fogai között ezt a mondatot, majd egy hirtelen mozdulattal karomnál fogva magához rántott. Fejem a mellkasán landolt, akaratlanul is beszívtam testének kellemes illatát.
Mindketten majd' szétszakadó szájjal vigyorogtunk (vagy inkább vicsorogtunk) a közeledő szőke fiúra. Érdekes, hogy nem szaladt vissza a kocsijához, ugyanis szerintem elég eszelősen festhettünk.
- Ryan, haver!- pacsiztak le.
Elég érdekes fejjel nézhettem rájuk.
- Csá, Biebs!- vigyorgott folyamatosan Ryan.- A barátnődnek be sem mutatsz?- kérdezte rám nézve.
- Ja igen, Ő itt Marie, Fredo huga...a csajom.- mondta Justin. Ó, tehát még a legjobb barátjának is hazudik! Szép dolog, mondhatom.- Szerencsés lány, hogy a csajom lehet!- önfényezte magát.
- Ó, kussolj már!- suttogtam alig hallhatóan, majd bemutatkoztam normálisan Ryan-nek.


Az út viszonylag csendesen telt.
- Hát, nekem halaszthatatlan ügyem van, de holnap mindenképp beugrok.-pacsiztak le.- Fú apám, nm semmi ez a lány! Jó csaj, tényleg nagy mázlista vagy!- mondta Justinnak a kelleténél kicsit hangosabban. Úgy tettem mintha nem hallanám, miközben a bőröndöm zipp-zárával babráltam.
- Segítenél a bőröndömmel, esetleg?- kérdeztem felvont szemöldökkel Mr.Tökéletest, amikor lazán elindult a ház felé a pihe könnyű sport táskájával. - Tudtommal a pasik szoktak segíteni a barátnőjüknek.- fontam össze mellem alatt a karom.
- Parancsolj, segítek!- mondta gúnyosan és szemét forgatva vette másik kezébe a böröndöt.
- Lekötelezel.- mosolyogtam önelégülten és utána mentem.


- Na és mióta vagytok együtt?- kérdezte Justin nagymamája, Diane miután megettem egy tányérral azt isteni bolognai spagettijéből. Nem csodálkozom, hogy Justin annyira szereti. Bieber erre a kérdésre, majdnem félre nyelte a második tányérral szedett ételt. Annyira vicces fejet vágott.
- Nyugalom Jus, nem kell félre nyelned az ételt, majd én válaszolok.- mondtam "kedvesen".- Ööö...három hónapja.- nyögtem ki az első számot, ami eszembe jutott miközben negédesen mosolyogtam a nagymamára.


- Biztos elég volt mindenkinek a vacsora?- kérdezte Pattie körbe járva az asztalt.
- Nagyon finom volt, köszönöm Mrs....- makogtam, nem tudtam hogy szólítani.
- Pattie...nyugodtan szólíts Pattie-nek!- mosolygott rám a fiatal nő.
- Oh, oké.- lepődtem meg.
- Justin, megmutathatnád Marie-nek a szobátokat és kipakolhatnátok!- simogatta meg szeretetteljesen fia hátát és ismét felé küldött egy mosolyt.


- Hogy tetszik a családom?- kérdezte Justin az ágyon ülve, kivéve a laptopomat a kezemből, amin épp a blogomat írtam.
- Mindenki nagyon kedves.- mosolyogtam.
- Akkor jó.- dobta át a hajamat vállamon, majd lágy csókokkal hintette be, közbe keze pedig felhaladt a felsőm alatt.
- Justin, most ne!- nyögtem fel, pedig mindennél jobban akartam.
- Hát ezt nem hiszem el....Még mindig meg vagy sértődve!- húzódott el tőlem.
- Ne hidd, hogy olyan könnyen megbocsájtok!- jelentettem ki, és magamra húztam a takarót.

* Másnap *

Épp valami bugyuta mesefilmet néztünk a kanapén Justinnal, mikor Ryan lépett be a nappaliba.

- Sziasztok!- mosolygott.- Marie, ugye nem lenne baj, ha pár órára ellopnám tőled a pasidat?

- Dehogy baj, nyugodtan viheted.- viszonoztam a mosolygást.- Úgy sem fog hiányozni.- tettem hozzá suttogva.

- Akkor majd jövök, shawty!- mondta Bieber és adott egy gyors puszit a számra.- Sietek, ígérem.- kacsintott rám, majd el is mentek.

- Pattie, segíthetek valamiben?- léptem be a konyhába, ahol épp Justin anyukája mosogatott.

- Ó, drágám nem kell. Már végeztem, köszönöm.- törölte bele egy konyharuhába a kezét. - Tudod nagyon jó látni, hogy a fiam boldog.- ülte le elém az asztalnál.- Látszik rajta, hogy igazán szeret téged és rajtad is látszik, hogy ugyanezt érzed. Justin utoljára Selena-val volt boldog, vele láttam utoljára ennyire felszabadultnak. Az már majdnem egy éve történt, hogy szakítottak.- sóhajtott fel.- Nagyon örülök, hogy vagy neki, aranyos lánynak tűnsz. Remélem még sokáig teszitek egymást boldoggá.- simította meg a kezem, majd felállt az asztaltól. - Most el kell mennem a közértbe, de nemsokára itthon leszek és gondolom Justin se marad el sokáig Ryannel.- nézett rám, és puszit dobva nekem kilépett az ajtón.

Pattie egy igazán kedves nő, én pedig a szemébe hazudok, hogy szeretem a fiát. Eddig azt hittem, hogy köztünk Justinnal csupán testi vonzalom van, érzelmek nélkül.

Nem tudtam elképzelni azt, hogy a "szerep játék" közben legalább az egyikünk ne szeressen bele a másikba. Mi van, ha belezavarodunk a szerepünkbe és összegabalyodnak a szálak? Ha egymásba szeretünk, IGAZÁBÓL? Kíváncsi voltam, hogy mi lesz ennek a játéknak a vége...

B.U.É.K!!!!♥

Puszi nektek: Loren és Marie :))