6. ~ I won't fall in love

Nem tudom mi vezetett ide. Soha nem voltam olyan lány, aki ilyeneket csinál. Most mégis úgy érzem, tennem kell valamit. Justin miatt még a saját testvérem is haragszik rám. Nem rá kellene? Hisz Ő volt az, aki lefektetett. Ő kezdett mindent! Jó, tudom, nem megoldás mindent ráfogni, ketten kellettünk hozzá. De miért velem ilyen lekezelő? Jó, logikus. Én nem vagyok világsztár, csak a testvére...

Felvettem egy keveset takaró forrónadrágot és egy felsőt, ami szintén sokat mutat. A hajamat kiengedtem, mivel természetesen göndör, nem kellett vele bajlódnom. Megcsináltam a sminkem, majd magamra fújtam egy keveset a parfümömből. Oké, nem keveset, de ez mindegy, nem?
Elindultam a fülesemmel és a telefonommal a kezemben. A fiúk a nappaliban voltak, elég lapos volt még a buli.
- Marie! - vigyorogtak eszetlenül.
- Én Ryan vagyok, Justin barátja Kanadából! - nyújtotta kezét egy helyes srác.
- Szia! Én meg Marie, de gondolom tudod - mosolyogtam a legbájosabban. De ez nem műmosoly volt...
- Én Chaz vagyok, szintén Kanadából!
Bemutatkozott még Lil Twist és Lil Za is. Mindenki jó fej volt velem. De..ez logikus, nem? Egyedül Justin és Fredo volt az, aki egy szót sem szólt.
- Hát, én megyek, nem szeretném megzavarni a bulitokat! - adtam be lehangolt dumám. Lassan elindultam a konyha felé, gondolom vacsit csinálni.
- Hé, srácok! Nem maradhatna? - hallottam Ryan hangját, ördögi mosolyra húztam számat. Nekem nem lehet ellenállni.
Mindenki beleegyezett, persze Fredo és Bieber gyilkos pillantásokkal méregetett.
- Szóval? - kérdeztem leülve Ryan mellé.
- Mielőtt megjöttél, beszélgettünk - mosolygott Chaz.
- Beszélgettetek? Miről? - mosolyogtam.
- Erről-arról - rántotta meg sunyin vigyorogva vállát Chris (Lil Twist).
- Szóval csajokról és szexről - mindenki tudja, hogy Ők csak erről tudnak beszélni.
- Szóval, folytathatjuk a témát?
- Chris, a húgom előtt nem!
- Biztosan csinálta már, Fredo! - mondta Justin végig rám nézve.
- Te már csak tudod, mi?!
- Na jó, fejezzétek be! Vagy elmegyek...
- Rohadt nagy veszteség lenne! - vágott közbe Justin.
- Neked bizonyára! Valld csak be, hogy kellek neked, csak félsz!
- Pff, mitől félnék? - mondta gúnyolódva.
- Tudod, hogy nincs esélyed nálam. Nem egy súlycsoport vagyunk!
- Most nagyon oda kell figyelnem, hogy ki nem mondjam, hogy miért nem. Hogy mi vagy te...
- Csak nyugodtan!
- Nem szeretnéd! Bár gondolom mondták már egy páran.
- Oké, Justin! Az egy dolog, hogy megfekteted a húgomat, ráadásul részegen, és én nem szólok semmit. De azt nem tűröm el, ha előttem beszélsz így róla és vele! - mondta Fredo elég dühösen - Te se hidd azt, hogy nem szólok semmit! Tökéletesen egyformák vagytok! Azt hittem kicsit megjött az eszed. Tévedtem.
- Fredo...-kezdtük el ijesztően egyszerre.
- Lépjünk túl a témán. Ez nem történt meg. Folytassuk onnan, ahol előtte tartottunk. Mit szólnátok egy kis zenéhez? - próbáltam helyrehozni.
- Ha nem ismernélek titeket, mint a tenyeremet, azt javasolnám, hogy menjetek el együtt valahová. De a végén nem csinálnátok semmit a szexen kívül. Nem gáz, hogy most a húgom...Jézus! - tette kezét arcára Alfredo.
- Tesó...Az lenne a legjobb, ha tudnánk kulturáltan viselkedni egymás társaságában. Csak az a baj, hogy Justin olyan, mint egy...nem tudom. Nem mondták még, hogy bipoláris vagy?
- Nem vagyok bipoláris, de ne húzz fel! Te hozod ki belőlem ezt az énem! Mindegy. Figyelj, én...nincs kedvem eljönni velem meglátogatni a tesóimat és a nagyszüleimet? A jövő héten Kanadába utazom hozzájuk, és jó lenne, ha megismernéd őket. És...
- Oké!
- Mi?
- Benne vagyok, fafej!

Nem tudom, jól meggondoltam-e. Biztos vagyok benne, hogy én ezzel a pasival akarok egy hetet eltölteni? Kanadában? A családjával? A nagyszüleivel? Tudom, hogy nagyon fontosak neki, mind a nagyszülei, mind a testvérei. Biztos, hogy ezt akarom? Arról nem is beszélve, hogy azt fogják hinni, hogy van valami közöttünk. És...mi van, ha tényleg van?

*Justin szemszöge*

Nem rég érkeztem meg a repülőtérre. Hétfő reggel nyolc óra van, kilenckor indul a járatunk. Marie még nincs itt, de remélem hamarosan betoppan. Alig gondoltam erre, már meg is jelent. Egy nagy bőröndöt húzott maga után, kezében volt egy kézipoggyász és a táskája. Most is olyan jól nézett ki, mint máskor. Igazából nagyon is szép lány. Bevallom, tetszik nekem. De én nem akarok belé szeretni.A szerelem túl fájdalmas, és amúgy is. Biztos vagyok benne, hogy Ő sem szeretne komoly kapcsolatot. Csak egymás játékszerei vagyunk. És ha már így alakult, akkor élvezzem is ki, nem?

- Szia Justin! - köszönt mosolyogva. Túl őszintének tűnt...

- Szia! Fredo? Hol van?

- Nem tudott elhozni, valami sürgős dolga akadt. Szóval taxit kellett fognom, de dugó volt. ne haragudj, hogy késtem, tényleg elin...

- Nem haragszom, nyugodj már le! - nevettem. Ő is elmosolyodott.

- Akkor mehetünk?

- Persze.

Elvettem tőle a kézipoggyászt, hogy legalább a bőröndöt könnyebben tudja húzni. Sajnos azt már nem bírnám el. Úgy látom, mindketten úgy pakoltunk, mintha egy hónapra mennénk. Pedig csak egy hét.

Becsekkoltunk, majd elfoglaltuk a helyünket. Marie már elővette a fülesét, de én kivettem kezéből.

- Hé, mit csinálsz?

- Nem fogsz zenét hallgatni! Beszélgetni fogunk. 

- Jó, legyen!
Ha már elhívtam magammal, ismerjük meg egymást. Azt hiszem, ez volt a célom. Szeretném megismerni, de nem szeretnék többet érezni iránta, mint barátság. Nem leszek újra szerelmes, ezt még egyszer elmondom!
Tök jól elbeszélgettünk. Rendes csaj. És szép, vicces...Állj le Bieber!
- Nehéz nem nyúlni a piához, cigihez vagy droghoz? - kérdeztem kíváncsian. Tényleg érdekelt.
- Nagyon. Eddig napi szinten velem voltak, most rohadt nehéz kibírni nélkülük. Bár, neked hála kicsit volt részem benne, megint.
- Ne haragudj! - hajtottam le fejem.
- Dehogy haragszom! Igazából...nem szabadna ezt mondanom, de...élveztem!
- Tudom milyen érzés. Tisztában vagy vele, hogy hülyeséget csináltál, ugyanakkor élvezed. Hisz, ki az, aki nem élvezi ezeket? És a ..tudod.
- Igen! Régen minden nap bulikba jártam, és, nos igen, gyakran feküdtem le fiúkkal. Tudom, hogy ribanc vagyok.
- Nem vagy az! Volt egy rossz korszakod, ennyi. Én jelenleg is a rossz korszakomban vagyok, szóval...
- Azért szívesen megismételnéd az az estét, ugye? - vágott a szavamba. Szerinted?!
-  Szerintem mindkettőnk. Van akadálya? - kérdeztem sunyi tekintettel.

Mélyen szemeimbe nézett, majd ajkaimra. Felváltva nézte őket. Nem tudtam tovább várni, azonnal letámadtam. Vadul csókoltuk egymást.
Alig várom a következő pillanatot, mikor kettesben lehetünk...